Hogyan károsítja a dohányzás a szervezetet?

Leszokás a dohányzásról

dohányzás, cigaretta, oxigénhiány, rákkeltő, tüdőtágulás, hörghurut, szívroham, nikotin, nikotiéhség, leszokás, terhesség

A legtöbb ember tudja, hogy a dohányzás (általában) káros hatású, de azzal már nincsenek tisztában, hogy milyen konkrét, a szerveket érintő káros hatásai lehetnek.  A dohányzás nemcsak a súlyos betegségek kockázatát növeli, mint pl. daganatok, agyvérzés, tüdőbetegségek, de még a ráncosodással és a fogak elszíneződésével is összefüggésbe hozható. Lássuk részletesen a dohányzás hatásait az egyes szervekre!

 

10 legsúlyosabb szövődmény

    1. Tüdőrák

    2. Gégerák

    3. Szív infarktus

    4. Agylágyulás

    5. Érszűkület

    6. Szájüregi rák

    7. Húgyhólyagrák

    8. Vitaminhiány

    9. Tüdőtágulat

    10. Gyomorfekély

 

  1. Szem, és látászavarok

A szűrkehályog kialakulásának kockázata 2-3-szorosára nő a dohányzók körében.

A dohányzás hozzájárul a rettegett macula degeneráció romlásához is, ez súlyosabb látásvesztéssel jár.

 

2. Fül, és hallászavarok

Egyes vizsgálatok szerint a dohányosok körében nagyobb a kockázat a hallásvesztésre (fertőzések, ill. zajártalom következtében). Mindez a dohányosoknál hamarabb történik meg, mint nemdohányzók esetén. A dohányzás károsítja az ereket, az érfalat, így romlik a belső fül keringése. A dohányzást passzívan elszenvedő gyerekek körében több lehet pl. a középfülgyulladás.

 

3. Orrproblémák

A dohányzás rontja a szaglást, szagérzékelést, és okozhat orrüregi, orrmelléküregi daganatokat is.

 

4. Szájüreg, fogazat

A dohányzástól a fogak sárgásan elszíneződnek, rossz szájszag észlelhető, és az íny is gyulladt lehet.

 

A dohányzással együttes dohányrágás jelentősen növeli a szájüregi rák kockázatát (ajkak, nyelv). A dohányzás miatt az íz érzés is károsodik.

 

5. Agy

A dohányzás jelentős mértékben járul hozzá az agyi érkatasztrófák létrejöttéhez, 65 éves kor alatt mintegy 40%-ban, az összes stroke-ot tekintve. Jó hír viszont, hogy a dohányzás abbahagyása után 5-15 évvel a stroke kockázata ugyanolyan arányú lesz, mint a nemdohányzók esetében.

 

6. Garat, gége

A dohányzás fokozza a garat, a gége és a nyelőcső daganatos elfajulásának kockázatát. A felsorolt lokalizációk daganatainak mintegy feléért tehető felelőssé a dohányzás.

 

7. Bőr

A dohányosok bőre jellegzetesen száraz, irritált, színtelen, „krokodilbőrszerű”, ráncos. A szem és száj körüli ráncok hamar megjelennek, és kifejezettebbek, mint a nemdohányzókban. A dohányzás a bőrrák kockázatát is növeli.

 

A cigarettában lévő kátránytartalom miatt a dohányosok keze, ujjai sárgásan elszíneződnek.

 

8. Tüdő

A dohányzás, természetesen a tüdőt is károsítja. Növeli a légúti fertőzések kockázatát (bronchitis, tüdőgyulladás), valamint az újabban COPD névvel említett krónikus, elzáródásos légúti betegség veszélyét. Evidens módon fokozza a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

 

A COPD, lényegében a huzamosan folytatott dohányzás következménye. A légutakban krónikus bronchitis (hörghurut) alakul ki, és tüdőtágulat. A betegség progresszív, azaz előrehaladó, romló tendenciát mutat. A COPD-s beteg szinte állandóan köhög, és a visszafordíthatatlan tüdőkárosodás miatt légzési problémái is vannak.

 

A tüdőrák a daganatok közül a legismertebb dohányzással összefüggő ráktípus, a dohányzás, mint ok mintegy 80%-ban azonosítható a hátérben. Dohányosok körében a tüdőrák férfiakban kb. 23x, nőkben kb. 13x gyakoribb, mint a nemdohányzók azonos csoportjai között.

 

9. Szív

A dohányzás növeli a koszoúér betegség kockázatát. Arányaiban mondható, hogy a szív eredetű halálozás dohányosok körében 70%-kal több, a szívinfarktus kockázata pedig 2-6x magasabb, mint a nemdohányzó, de egyébként hasonló tulajdonságokkal bíró csoportokban.

 

A dohányzás okozta koszorúér betegség szívelégtelenséghez vezethet, vagy hirtelen szívhalálhoz is. A dohányzás abbahagyása után viszont ennek kockázata már mintegy 12 hónappal is, drámai mértékben csökken!

 

10. Az érrendszer

A dohányzás emeli a vérnyomást, ezért az érelmeszesedés (ateroszklerózis) egyik vezető kockázati tényezője. E betegség az érfali lerakódások miatt szűkíti az artériákat, azok merevvé válnak, jelentősen romlik a keringés.

 

Milyen szövődményekkel jár az ateroszklerózis? Szívinfarktus, stroke, merevedési zavarok, perifériás érbetegség (pl. lábfájdalom, járási nehezítettség stb.)

 

11. Gyomor

A dohányzás növeli a gyomor- és nyombélfekély, valamint a gyomorrák kockázatát. Egyszerűbb tünetek és panaszok is gyakoribbak, mint pl. a gyomorégés.

 

12. Bélrendszer és máj

 Vizsgálatok szerint a vastagbél-, végbél- és májrákok gyakoribbak a dohányosok körében. Közrejátszhat a hasnyálmirigy daganatos elfajulásában is.

 

A májérintettség következtében a májméregtelenítő funkciója is károsodik (alkohol-, gyógyszerek, méreganyagok lebontása.)

 

13. Vese, hólyag

A dohányzás következtében gyakoribb lesz a vese- és hólyagrák is.

 

14. Reproduktív rendszer, nemi működés

A dohányzás növeli nőkben a méhnyakrák kockázatát, és ahogy más említettük, összefügghet a férfi merevedési zavarok gyakoribbá válásával is.

 

A dohányzó nő nehezebben esik teherbe, ez különösen akkor jellemző, ha a férfi is dohányzik, mert ennek következtében csökkenhet a spermaszáma is. A terhesség alatt folytatott dohányzás abortuszhoz, terhességi szövődményekhez és koraszüléshez vezethet. Növelheti az újszülött kori, csecsemőkori váratlan halálozás (SIDS) kockázatát is.

 

15. Csontrendszer

A dohányzás hozzájárulhat a csontok felritkulásához, azaz nőkben csökken a csont-denzitási érték, emelkedik a combnyaktörések rizikója idősebb nőkben – de férfiakban hasonlóképpen.

 

Újabb keletű észlelés, hogy az AML (akut mieloid leukémia) hematológiai daganattípus előfordulása is jelentős mértékben összefüggésbe hozható a dohányzás meglétével.